Talán már senkinek nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a digitalizáció, az automatizálás, az innovációs fejlesztések, kommunikáció, technológiai berendezések, kiberbiztonság, felhő alapú megoldások, az adatok feldolgozása, közvetítése és legfőképpen kielemzése, ma már nem csak, hogy minden egyes cég életében megjelentek, de a legtöbb helyen külön munkakör épült ki rájuk – így ezáltal jelentős mértékben nőtt meg a munkaerő igény is.

De tud-e ezzel lépést tartani a magyar munkaerőpiac?

A jelen ICT (Information and Communications Technology) üzletágának magyarországi kihívásai elképesztően sokrétűek:

•  Minden cég igyekszik rálépni a digitalizáció ösvényére, ezáltal új munkahelyek jelennek meg és rendkívüli felvevő igény jelentkezik.

•  Egyre több külföldi cég nyit piacot Magyarországon, és egyre több magyarországi cég terjeszkedik külföldi piacokra, amelyek szintén növelik a munkaerő igényt.

•  A cégek versenyezni kényszerülnek egymással a legjobb jelöltekért, előtérbe helyeződnek az employer branding, a rugalmasság, a juttatások és a szakmai fejlődés kérdéskörei.

•  A kisebb cégek nehezebben kelnek versenyre a nagyobb cégek juttatási csomagjaival és kevesebb a HR erőforrásuk az aktív pályázók menedzselésére, a passzív jelöltekhez pedig egyáltalán nem érnek el.

•  A nagyobb cégek ezzel szemben nehezebben tudnak a jelölteket kiemelni a tömegből, megfelelő rugalmasságot, gyors reakciót és emberközpontú légkört teremteni számukra. 

•  Az IT dolgozói bérek magasabbak már junior szinten is, amelyek a fokozódó igény és versenyhelyzet miatt tovább emelkednek.

•  Nehéz megtalálni a legjobb jelölteket – rengeteg a pályakezdő, sok az átképzés, a tanfolyam, az önképzés, számos idősebb szakember vált karriert az IT szakma kedvéért, miközben Nyugat-Európa előszeretettel viszi el a magyar, román, szlovák, lengyel és ukrán specialistákat, akik nem csak, hogy minőségi tudással rendelkeznek, de sokkal olcsóbbak is, mint a saját munkaerő piacukon fellelhető jelöltek.

•  És ha még nálunk is dolgoznak az ország legjobb szakemberei, még mindig fennáll a legégetőbb kérdés – hogyan tartsuk meg őket?

Létezik-e ezekre a kihívásokra megoldás?

A válasz: Igen!
A nyugat-európai sikereket követve Magyarországon is egyre fokozódik az igény az IT Contractingnak elkeresztelt hibrid megoldások alkalmazásásra, azaz, hogy az informatikai környezetünk egyes részeit szerződéses jelleggel kiszervezzük az erre specializálódott szabadúszók (freelancerek) számára, illetve külsős vállalkozókat egy meghatározott időtartamra beszervezünk cégünk életébe, projektjeibe.

IT Contracting? Mit is jelent ez pontosan?

Képzeljük csak el, nekivágunk egy izgalmas fejlesztési projektnek, megtaláljuk rá a tökéletes alkalmazottat, beintegráljuk a cég környezetébe, biztosítunk számára szakmai fejlődést, képzéseket, betanulást, kiemelkedő bérezést, valamint fizetjük a járulékokat, azaz tudást, időt, energiát, pénzt fektetünk a munkavállalónkba, hogy aztán 4 éven belül tovább álljon egy másik céghez (magyar átlag).

Ezzel szemben, ha egy olyan vállalkozó contractort bíznánk meg a fejlesztési projekttel, aki már eleve egy erre specializálódott szakember, akár onsite akár remote képes elvégezni a munkát, adaptív, hiszen sok éves szabadúszó tapasztalattal már több céges kultúrában részt vett, valamint azonnal bevethető felmondási idő nélkül, a meghatározott idő alatt elvégzi a feladatot (általában 0,25-2 év között) és mindezt a munkával töltött és jóváhagyott órabérben, tehát csakis a ténylegesen elvégzett munka után. Ha a projekt elkészült, a vállalkozó tovább áll, de ha mindkét fél elégedett volt a másikkal, akkor jöhet is a következő projekt, vagy a felek akár megegyezhetnek egymással az állományba való felvételről is!